Faipari kisokos

2017-09-19
Faipari kisokos

A furnér igen vékony (0,2 – 5 mm) falemez. Anélkül, hogy elmélyednénk az előállítás részleteiben, alapjában véve a furnér kétféleképpen készül: ipari késsel a kiválasztott fát hasítják, vagy egyre csökkenő sugarú hengerpalástfelszín mentén „meghámozzák”.

Így hatalmas, szép rajzú felületek nyerhetők. A gyengébb minőségű „vak” furnért csak alapozásra használják, a színfurnérral pedig „felöltöztetik” a bútort. Szép színfurnért pl. a nálunk honos dió-, kőris-, tölgy-, cseresznyefák mellett trópusi fafajok válogatott példányaiból nyerhetünk.

A rétegelt lemez 1-3 mm vastagságú, elsősorban bükk-, nyár-, esetleg fenyő-, nyírfalemezből több rétegben, váltott száliránnyal szintetikus ragasztó (műgyanta) felhasználásával készül. A vastagsága 3-5 mm-től 35-40 mm-ig terjed. A felszíne rendszerint csiszolt fafelület. Könnyen és gyorsan megmunkálható, jól felületkezelhető. A felhasznált fa és a ragasztó függvényében alkalmas lehet csak beltéri vagy akár kültéri alkalmazásra is. A csak beltéri felhasználásra alkalmas rétegelt lemez nedvesség hatására károsodik.

A natúr faforgácslap elsősorban fenyő és lágylombos faanyag forgácsából, fahulladékból kötőanyag és hő alkalmazásával előállított, síkpréselt lemez. Mérsékelten vízálló, nagy előnye, hogy olcsó. A fölhasznált faanyag jellege, a műgyantaalapú ragasztó fajtája szerint különböző minőségű lapokat lehet előállítani. Mivel felszíne kifejezetten csúnya, ezért papír és/vagy műanyagbevonattal laminálják (laminált bútorlap), igényesebb bútorok esetén furnérral vonják be. A bútorlapok éleit élfóliával szokták lezárni, az ABS-szel illetve faélléccel lezárt bútorlapok értékesebbek és persze, drágábbak is.

A farostlemez az előbbihez hasonlóan gyenge minőségű alapanyagból készül: fa-feldolgozóipari hulladék, erdei gyérítési faanyag és zöldapríték rostosításával nyert rostkötegek kötőanyaggal történő ragasztásával, majd préselésével hozzák létre. A felülete: egyik oldala sima, másik oldalon szita lenyomatos. Előnye, hogy viszonylag olcsó, és hajlítható, a felülete jól kezelhető, furnérozható, festhető, ragasztható. Hátránya, hogy csak kis mechanikai igénybevételt bír el. Csak száraz, fagymentes helyen alkalmazható, nedvesség hatására súlyosan károsodik.

Az MDF (Medium Density Fiberboard) azaz közepes tömörségű farostlemez alapanyaga erdei fenyő, nyár, tölgy, bükk ill. fafeldolgozói hulladék egyaránt lehet. Az MDF középrészében akár a 30%-ot is elérheti a zöldapríték. Az alapanyaghoz 8-12%-nyi műgyantát kevernek. A lapképzés döntő fázisa a hőpréselés. Az MDF felszíne sima, bár erre alkalmas sablonban akár hullámos felületek is gyárthatók belőle. Mint minden fából készült lemez, az MDF is vizet vesz fel a környezetéből, de a térfogata relatíve kis mértékben változik. Mégis ha párás helyiségekben használják föl, célszerű speciális MDF-lapot használni. Az MDF-lap minden szempontból értékesebb, mint a faforgácslap, hiszen szilárdsági mutatói jóval kedvezőbbek, felülete kiváló, szerkezete homogén, élei marassál jól megmunkálhatóak. Sőt, lakkozható, festhető, fólia, furnér jól ragasztható rá. Szekrény-előlapok, fiókelemek, polcok, irodabútorok, asztallapok kialakítására alkalmas.

A HDF (High Density Fiberboard) azaz nagy tömörségű farostlemez elvben hasonló módon készül, mint az MDF (a nagyobb tömörséget más préselési technikával érik el). A nagyobb sűrűség révén elsősorban a nagyobb fizikai megterhelések elviselésére teszi alkalmassá. Kültérben való alkalmazásra önmagában mégsem ajánlható.

Az OSB (Oriented Strand Board) irányított forgácselrendezésű, speciális ragasztással készült három rétegű faforgácslap. A két külső rétegben a forgácsot hosszirányban orientálva, a középső rétegben ezekre merőlegesen helyezik el. Ez is hőpréseléssel készül, hasonlóan az MDF-hez. Az OSB rendkívül homogén felépítésű, az alsó és a felső oldala között minőségi különbség nincs. A felületén megjelenő faforgácsalak miatt sajátságos esztétikai karaktere van, ezért sok belsőépítész használja. Jobb szilárdsági mutatókkal rendelkezik, mint a faforgácslap, az azonos szilárdságú rétegelt lemeznél nehezebb és olcsóbb. A ragasztóanyag minősége szerint osztályozzák, az OSB/1 csak beltérben használható, az OSB/4 nedves környezetben, nagy igénybe vételre is alkalmas teherhordó lemez.